2011-ben Csasztvan András kezdeményezésére szakmai munkacsoport alakult Szarvason, annak érdekében, hogy összegyűjtse azokat az információkat, dokumentumokat, melyek alátámasztják, hogy a szarvasi szilva termesztése és feldolgozása, több mint egy egyszerű hagyományos mezőgazdasági tevékenység sorozata. A szarvasi közösségnek ez az egyik jelentős szellemi kulturális öröksége, melyet folyamatosan megőriztek Tessediktől napjainkig. Reméljük, hamarosan felterjesztésre kerül a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékére a szarvasi termésáldás és a hozzá tartozó teljes szakmai anyag.
- A szarvasi szilvatermesztést az 1790-es évektől írott dokumentumok igazolják
- Tessedik Sámuel mezőgazdasági taniskolája
- 1890-es évektől a folyószabályozást követően a kiszárított folyómedrek művelhető területekké váltak
- Zártkerti rendszerű gyümölcstermesztés (gyümölcsösök, „pótlikok”)
- Önfenntartó parasztgazdaságok
- Generációról generációra átörökített tudás.
- A Szarvasi Szilvanapok hagyománya 1998-tól napjainkig ünnepként beépül a szarvasiak szokásrendjébe
- Újratelepítik a gyümölcsösöket
- A szilva feldolgozásának módszereit áttanítják a fiataloknak
- A Szellemi Kulturális Örökségvédelem Nemzeti listájára szeretné helyezni 2016-ban az Evangélikus Ótemplomi Gyülekezet „Az őszi termésáldás, a szilva termesztése és feldolgozása Tessediktől napjainkig” c. témakörét.
- A Szilvanap hagyományaihoz híven ebben az évben is lesz termésáldás az Evangélikus Ótemplomban.
Szolgálatot végeznek:
Lázár Zsolt, esperes
Horváth Z. Olivér, evangélikus lelkész
Cairns – Lengyel Henriett, evangélikus lelkész